A VAGYONADÓ DOMINÓHATÁSA: GENERÁCIÓS VAGYONOK KERÜLHETNEK NYOMÁS ALÁ
- dr. Szombath Bence
- jún. 1.
- 2 perc olvasás
Cikksorozatunk előző részeiben bemutattuk, hogyan vallott kudarcot Magyarország első vagyonadó-kísérlete 1921-ben, valamint azt is, hogy a jelenlegi tervek szerint kik kerülhetnek az új adónem elsődleges fókuszába. A következő, egyben talán legérzékenyebb kérdés azonban már nem az egyéni bankszámlákról, hanem a generációkon átívelő családi vagyonstruktúrákról szól.
A legnagyobb magánvagyonok ugyanis ritkán jelennek meg közvetlenül magánszemélyek nevén tartott lakossági számlákon. A modern vagyontervezés jellemzően összetett jogi és pénzügyi struktúrákon keresztül működik, és éppen ezekre gyakorolhat jelentős hatást egy esetleges vagyonadó bevezetése.
A legégetőbb kérdés most az: mi lesz a generációkon átívelő családi vagyontervezési eszközök sorsa?
A válasz egyértelmű: egy esetleges vagyonadó alapjaiban forgathatja fel a hazai privátbanki és vagyonkezelési piacot.
A tervezett intézkedések jelenlegi ismereteink szerint az alábbi területeken hozhatnak gyökeres változást:
Bizalmi vagyonkezelés és magánalapítványok
Az elmúlt években Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kaptak a bizalmi vagyonkezelési struktúrák és a magánalapítványok. Ezek elsődleges célja eddig a családi vagyon hosszú távú megőrzése, az öröklési konfliktusok megelőzése, valamint a legitim adó- és vagyontervezés volt.
Egy új vagyonadó azonban alapvető jogalkotói dilemmát vethet fel:az állam áttöri-e ezeknek a struktúráknak a jogi „burkát”, és a mögöttes magánszemélyeket adóztatja meg, vagy magukat a vagyonkezelő struktúrákat vonja közvetlenül adókötelezettség alá.
Bármelyik megoldás jelentős hatással lehet a hazai privátbanki és vagyonkezelési piac működésére.
Felgyorsulhat a generációváltás
Amennyiben a vagyonadó alapját magánszemélyenként állapítják meg, várhatóan felértékelődik a családon belüli vagyonmegosztás és a tudatos generációváltás szerepe. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy egyes családok a vagyon egy részét még életükben átruházhatják gyermekeikre vagy unokáikra annak érdekében, hogy csökkentsék az egy adóalanyra jutó vagyon koncentrációját.
Ez azonban messze nem pusztán adótechnikai kérdés. A generációváltás komplex családi, irányítási és jogi kockázatokat hordoz, amelyek megfelelő előkészítés nélkül hosszú távú konfliktusforrássá válhatnak.
Nemzetközi vagyonstruktúrák kerülhetnek előtérbe
A vagyonadó bevezetése a holdingstruktúrák és a nemzetközi vagyonkezelési modellek szerepét is új megvilágításba helyezheti.
Nemzetközi tapasztalatok alapján ilyen környezetben rendszerint felértékelődik:
a földrajzi diverzifikáció,
a több joghatóságot érintő vagyonstruktúrák alkalmazása,
valamint az osztrák, svájci vagy más nemzetközi vagyonkezelési konstrukciók szerepe.
A tőke ugyanis természeténél fogva a kiszámítható és jogilag stabil környezeteket keresi.
A vagyontervezés fókusza is átalakulhat
A családi vagyontervezés Magyarországon eddig elsősorban a vagyonvédelemről, az öröklési kérdések rendezéséről és a generációk közötti átadás megszervezéséről szólt.
Egy rendszeres, éves vagyonadó megjelenése azonban új fókuszt teremthet: a hosszú távú struktúrák célja várhatóan már nemcsak a vagyon megőrzése, hanem a folyamatos adóterhek jogszerű és kiszámítható optimalizálása is lesz.
A legfontosabb kérdés ugyanakkor továbbra is nyitott: a végleges jogszabály milyen mozgásteret hagy majd ezeknek a konstrukcióknak.
Cikksorozatunk a kapcsolódó jogszabályok hivatalos megjelenését követően a konkrét rendelkezések részletes elemzésével folytatódik.
Ez a cikk kizárólag tájékoztató és figyelemfelkeltő céllal készült, nem minősül hivatalos adó-, jogi-, vagy befektetési tanácsadásnak. Hatályos jogszabályalkotás hiányában a leírtak elméleti modelleken és nyilvános szakpolitikai javaslatokon alapulnak.
