A KERESETLEVÉLRE NEM ELÉG VÁLASZOLNI: JÓL KELL VÁLASZOLNI.

A perbeli védekezés nem a tárgyalóteremben kezdődik, hanem az ellenkérelemben.

Sokan úgy gondolják, hogy ha beperelik őket, majd az első tárgyaláson elmondják a saját álláspontjukat. A hatályos polgári perrendtartás azonban egészen mást ír elő: az alperesnek a védekezését főszabály szerint már írásban, szigorú formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell előterjesztenie.

Ez az írásbeli ellenkérelem.

Ha az ellenkérelem hiányos, hibás vagy késve érkezik meg, annak súlyos következményei lehetnek. Bizonyos esetekben a bíróság akár tárgyalás nélkül, bírósági meghagyással is dönthet a felperes javára.

De mit kell tartalmaznia egy megfelelő írásbeli ellenkérelemnek?

Ahogy a keresetlevél, úgy az írásbeli ellenkérelem is egy háromosztatú szerkezetű jogi dokumentum.

I. Bevezető rész – Melyik ügyről és kikről van szó?

Az ellenkérelem első része az ügy azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.

• Az eljáró bíróság és az ügyszám megjelölése: fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, valamint a már kiosztott ügyszámot, hogy egyértelmű legyen, melyik eljáráshoz kapcsolódik a beadvány.

• A felek adatai: pontosan meg kell jelölni a felperes és az alperes nevét, valamint az előírt azonosító adataikat.

II. Érdemi rész – Miért vitatjuk a keresetet?

Ez az ellenkérelem legfontosabb része. Nem elegendő egyszerűen kijelenteni, hogy a felperesnek nincs igaza, azt jogilag és tényszerűen is alá kell támasztani.

• Határozott ellenkérelem: egyértelműen ki kell mondani, hogy az alperes a kereset teljes vagy részbeni elutasítását kéri.

• Vitató nyilatkozat: pontról pontra nyilatkozni kell a keresetlevél állításairól. Meg kell jelölni, hogy mely tényeket, jogalapot vagy követelést vitatja az alperes, és milyen jogi indok alapján.

• Alperesi tényállás: világosan, lehetőleg időrendi sorrendben ismertetni kell az eseményeket az alperes szemszögéből, bemutatva azokat a körülményeket, amelyek cáfolják a felperes állításait.

• Bizonyítékok megjelölése: minden vitatott állítást megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztani, például okiratokkal, tanúvallomásokkal vagy más bizonyítási eszközökkel.

III. Záró rész – A védekezés formai elemei

Az ellenkérelem végén olyan nyilatkozatokat is meg kell tenni, amelyeket a polgári perrendtartás kötelezően előír.

• Nyilatkozat az állítási és bizonyítási szükséghelyzetről: ha a felperes ilyen felhívást tett, arra reagálni kell, illetve csatolni kell a szükséges bizonyítékokat. Ha ez nem történik meg, annak indokát is meg kell jelölni.

• A képviseleti minőség feltüntetése: ha a fél törvényes vagy meghatalmazott képviselő útján jár el, azt is egyértelműen fel kell tüntetni.

Az írásbeli ellenkérelem elkészítése nem pusztán annyit jelent, hogy az alperes vitatja a keresetet. A védekezést a jogszabályoknak megfelelően, átgondolt jogi és ténybeli érveléssel kell felépíteni. Ha keresetlevelet vagy fizetési meghagyást kapott, érdemes mielőbb megkezdeni a védekezés előkészítését, hiszen a késedelem vagy a hiányos ellenkérelem a per kimenetelére is jelentős hatással lehet.