150 éve ugyanazt szeretnék a vállalkozók. Te tudod mi az?
- dr. Szombath Bence
- ápr. 23.
- 1 perc olvasás
A kereskedelem kezdete óta az emberek ösztönösen érezték: ami jelöletlen, az gazdátlan. Az állatok bőrébe égetett bélyeg a tulajdonjogot védte. A céhek címerei pedig minőséget képviseltek.
A vállalkozásindítás első kérdései a mai napig ugyanazok:
Miben tudok segíteni, mit adok?
Kinek adom? Kinek szól?
Miben vagyok más? Mi különböztet meg?
És ebben az utolsó témában esszenciális a védjegy szerepe, aminek lényege egyszerű: megkülönböztet. Azt mondja a világnak, hogy ez az áru vagy szolgáltatás a tiéd, és nem összetéveszthető mással. Olyan módon kell ábrázolhatónak lennie, hogy bárki pontosan és egyértelműen be tudja azonosítani.
Ez a logika soha sem változott. Csak a jog lett pontosabb.
A védjegy olyan megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen, és olyan módon ábrázolható, hogy a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudja határozni.
A legtöbben védjegy alatt csak a logóra gondolnak, de valójában 11 kategória létezik.
A logó (ábra) valóban az egyik legkedveltebb megjelölés. Sőt a világ első hivatalos védjegybejelentése is ez volt. Méghozzá az 1777-ben alapított Bass sörgyár száz évvel később, 1876. január 1-jén az Egyesült Királyságban előterjesztette védjegybejelentését, és ezzel beírta magát a jogtörténelembe.
Azonban a jelenleg hatályos védjegytörvény (1997. évi XI. törvény) alapján a logónál sokkal szélesebb a skála. Védjegyoltalomban részesülhet: szó, szóösszetétel, személynév, jelmondat, betű, szám, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, az áru vagy a csomagolás formája, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang, mozgást megjelenítő megjelölés, pozíciómegjelölés, multimédia-megjelölés, mintázat vagy akár többféle megjelölés összetétele.
A tanulság? Mielőtt benyújtasz egy védjegybejelentési kérelmet, érdemes alaposan végiggondolni: a te áruid és szolgáltatásaid tekintetében melyik megjelölés a leghitelesebb, a legszükségszerűbb, és a leginkább egyedi.
Mert nem minden védjegy egyforma, és nem minden logó elegendő önmagában.
